A kicsiknek fogalmazást kellett írniuk arról, mitől lesz valaki a legnépszerűbb vagy a legnépszerűtlenebb az osztályban. Pár gyerek (de tényleg csak egy-két) kivételével mindenki a külsőségekre helyezte a hangsúlyt. Minden attól függ, kinek milyen cipője, ruhája stb. Nem vagyok egy szemforgató aggszűz, de azért ez sokkolt.
Az egyik diák szerint ciki, ha valaki folyton olvas. Persze nem azzal magyarázta, hogy az ilyen szociálisan izolálódik, hanem azzal, hogy az mindig csak a könyvekről beszél, és ez uncsi. Wtf. Nagyon érdekes, egy másik csoportban kifejezetten menőnek számít az olvasottság, dicsekednek nekem azzal, hány könyv van otthon, mit olvastak már, mi a kedvenc könyvük, hasonlók. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy hogyan lehetne a gyerekekkel megértetni, hogy a külső és belső értékek bőven járhatnak együtt, egyiknek sincs kizárólagossága, ha törekszel rá. Mutathatnék egy képet nekik a könyvespolcomról, meg egyet a cipősszekrényemről. :D
